Minden a teremtéssel kezdődik… nem csupán az emberiség időszámítása, de ide vezethető vissza mindaz, ami jó, ami érték, ami örök.
Isten kivett egy kis szakaszt az örökkévalóságból és számunkra idővel tette mérhetővé. Ő végtelen, számunkra viszont ez az a szűk keresztmetszet, amit sem pénz, sem hatalom, semmi nem növelhet meg. Ki van szabva arra, hogy döntést hozzunk örök sorsunkat illetően. És, hogy erre készítsük fel gyermekeinket is.
A végtelen, hatalmas, mindent felülmúlóan intelligens, és ugyanakkor minket személyesen végtelen szeretettel kiválasztó és megalkotó Isten kezének alkotásai vagyunk. És azok gyermekeink is.
Ez adja meg az élet, és minden egyes személy elvehetetlen értékét, legyen az egy napja megfogant magzati élet vagy magatehetetlen idős, beteg ember, legyen férfi vagy nő, magasan ívelő vagy pocsolyában vergődő.
Személy. A 139. Zsoltár szerint megírt és szenvedélyes szeretettel megalkotott élet, isteni élet-tervvel megformált csodálatos alkotás.
A mi felelősségünk, hogy ezt felismerve ennek megfelelően lássuk és tanítsuk a világot a következő nemzedéknek is.
Ehhez képest ma az iskolai tankönyvek meg sem említik a ’fiatal föld’ tudományosan magas szinten képviselt szemléletét, beszorítva azt a görög mitológia és a keresztény vallás hitvilága gyermekien egyszerű történetei közé.
Holott aki kicsit is ad a minden tudomány által elfogadott tudományos vizsgálódás kötelező elveire, az tudja, hogy ezen a szűrőn az evolucionista szemlélet tudományos értéke sem erősebb. Mert akár a teremtés-hit, úgy az evolúció-hit is hiányolja a megnyugtató tudományos bizonyítékot, sőt, ellentmondásokat tartalmaz, amiket könnyedén át szoktak ugrani a ’milliárd éves rés’ mézesmadzagával, vagy ’elegánsan’ hozzádobnak még néhány milliárdot, azalatt végül is bármi megtörténhet. Ezért olyan életbe vágóan fontos, hogy szigorú tudományos pontossággal válasszuk szét a tényt és a véleményt, és becsületesen mondjuk ki, melyik része tény és melyik feltevés. Akkor rádöbbenünk, hogy milyen közel van a ma tévesen tudomány vs. hit vita szemben álló két fele, valójában az egyik hit áll szemben a másikkal. Csakhogy az egyik az élet és mások méltó kezelésére kötelez, míg a másik a saját testünket, életünket csakúgy, mint másokét a véletlenek és a porok szintjére alacsonyítja.
Az evolúció Darwin utolsó gondolatai szerint tévedés. Téves elmélet.
A népirtások, a holokauszt, az abortuszok, a testtel való visszaélések minden fajtája nélkülözi a magasabb rendű értéklátást az emberben. Ha véletlenek vak kénye-kedvéből és néhány random csillagpor-részecskéből dobott ide minket a természet (’ezt dobta a gép’), akkor mitől legyen tartása, önbecsülése a fiataloknak, miért ne éljenek csak a mának, miért szüljenek és gondozzanak bizonytalan értékű és jövőjű utódokat, miért ne csökkentsék minimálisra a biológiai lábnyomukat akár önmaguk elpusztításával, ahogy ma ad extremum tanítják? Mégis, még a keresztény iskolákban is ezt tanítják, és a legdrágább magániskolában se hozzák ezt a tudományos igényességet, a tankönyvekről nem is szólva.
És miért ne a tesztek, a standard legyen a tudás közepe és istene? Miért ne az érvényesülés a hasonlóan kiüresedett keretek közt?
Ha bármit is szeretnénk, ami maradandó, vissza kell helyeznünk magunkat az istenközepű gondolkodásra. Az örök értékekre. És csak így tudjuk megerősíteni a kereteket mint család, gyermek, jövő, munka, társadalom, emberiség.
A nevelést vissza kell állítani az isteni rendre. Isten a közepe a tanulásnak is. Isten körül létezik az Általa teremtett világ, aminek akár fizilai, akár más tudományos, akár emberi és spirituális jelenségeit is csakis ebben az Ő-központú integráltságban tudjuk és érdemes megismerni és megérteni.
A gyerek nem úgy tanul, mint a felnőtt. Évezredek tudománya igazolja, hogy ez nem megy. Romboló, lélekölő és haszontalan.
Az organikus pedagógia és az otthontanítás mind ugyanazon a teremtett igazságon alapszik, sőt, a görögök hét szabad művészete is ezt ismerte fel.
Ettől szakadt el és lett evolucionista gépies tesztbázissá, padban száraz könyv fölött testet-lelket károsító kényszerré a csodálatos lehetőség, amit Isten a kezünkbe adott a világ megismerésére.
Mi lenne, ha a szülőket olyan tanítóknak, mestereknek képzelnénk, akik ismerik és a legjobban szeretik tanítványaikat, akiknek van idejük arra, hogy kapcsolatot teremtsenek velük, hogy oda vigyék és azt adják nekik, amire a legjobban fogékonyak, és a leginkább motiváltak, és akik ezzel igazoltan 6-9-szeres hatékonysággal és személyre szabottan adnák át azt, amit Isten ránk bízott?
Idealista kép a jó és felelős szülők képe? Nem jobban, mint a jó és felelős pedagógus képe, és az ideális oktatási intézményé, amitől mindannyian tudjuk, napjainkban milyen rémisztően távol van a valóság.
De Isten soha nem kér olyant, amihez ne adna eszközöket, amit ne lehetne megvalóstani.
Ő a szülőket tette elsősorban felelőssé a gyermekek neveléséért, oktatásáért. Nem tévedett.
A nemzetközi jogszabályok ezt csak leképezik, és a korábban szabadságáról és isteni értékek komolyan vételéről isert Egyesült Államokban ezt felismerve a legfelsőbb vezetőkig rengeteg meggyőződéses otthonoktatót találunk.
Ilyen ma pl. Ted Cruz, de a szülők ezen szerepét említi Greg Abbott is ( Novák Katalin Facebook oldalán 2023. 09. 22. An ally in the protection of families and parental rights – But Texas is also important because it is standing up for the same values as Hungary so in Governor Abbott, we can respect a great friend of the Hungarians who protects the family, traditional family values, the right of parents to raise and educate their children and who also shares the slogan of the 5th Budapest Demographic Summit: „Family is the key to security”.)
És ez a kiindulás, az alap, ha a család, a tanulás, az önbecsülés, az élet, az abortusz, az idősek, az iskolák, vagy bármilyen értéket helyre szeretnénk állítani.
T. Busz Emese
Reggeli gondolatok 2023. okt. 16.
