Arches, Arches, es meg egy nap Arches

Utunk most Moab fele vitt, ami egy kis hegyi falu Utah allam szelen. A hegyibringasok (es sarmtorosok es hegymaszok es bameszkodok) Mekkajanak is hivjak ezt a kornyeket. Lehengerlo a geppark, amivel a helyiek es az ide szorakozni erkezok felvonulnak. Eleinte lesokkolt minket a sok hatalmas 2-3-4 kereku jargany, de aztan mar csak nevettunk, milyen hatalmas jatszoter ez az egesz, ahol reggel a nagyfiuk felvonulnak, megcsodaljak egymas tragacsait, aztan teli tankkal bevagnak a voros kodombok es homokhegyek koze, este aztan nyakig sarosan, mocskosan, ures tankkal, nagy mosollyal lejonnek, es erre kiepitett nagynyomasu onkiszolgalo mosokkal lemossak a sarukat...
Minket ez persze csak egy jo kis WOW kiabalas erejeig erintett, ennel sokkal csodalatosabb terveink voltak.
Az arch jelentese ij, iv.
Azert neveztek el igy ezt az oriasi teruletet, mert kb 2500 ilyen kokepzodmeny talalhato rajta. Persze nem egy rakason, bar nem tudom, hany hektar maga az oriasi park, de azt igen, hogy a legtobb Arch megkozelitese 2-3 oras turaval lehetseges. Persze nemelyik az utrol felreallva is megnezheto, d mi leginkabb maganyos felnapos turakon, izgalmas kotengereken vagy epp voros homoksivatagokon at kozelitettuk meg oket.
Az utobbi 4 napban vegigjartuk az Arches Nemzeti Park kihalt es zsufolt helyeit, volt benne sivatagi tura is jocskan, ketszer felhuztuk magunkat a Delicate Arch lenyugozo tolcserebe, megneztuk a mindig osszeomlasra kesz Landscape Archot, volt tulelotura, Matyi belezuhant egy Prickle Pearbe (Hf. utananezni, mi ez), masztunk csuszos es tapados homokkoveken, vacsoraztunk sotetben a Garden of Eden sziklai kozt, sot, a fiuk szerint itt egy olyan Archot is talaltunk, amit elottunk senki nem fedezett fel.

Kulonos volt a sivatagos dombok kozott ujra meglatni azokat a vboros sziklakat, kulonos volt ujra atelni a Delicate Arch rejtelyes szineit, es eltavolodva a turistak altal bejart teruletektol kihalt tajakon maganyos volgyeket, szurdokokat, felreeso patakmedreket, allatnyomokat kutatni.
3 napot szinte reggeltol estig turaztunk, igy eljutottunk igazi vad helyekre is. A fiuk felvaltva voltak Forangerok (a ranger az a parkgondozo, turavezeto). Amikor Matyi volt soron, ugy haladtunk, hogy alig gyoztuk szusszal (na jo, verseny volt, mert naplementere fel kellett ernunk a Delicate archhoz).
Egy masik magaslatrol, ami megint keves turistat vonzott, olyan volgyet lattam, hogy percekig azt hittem, visszacsoppentem abba az idobe, amikor itt meg a Pueblok laktak.
Lattuk a Wolfe Ranchot, egy csalad kis lakohelyet, akik az 1800-as evekben eltek itt, es mellette igazi indian petroglifeket.
Vasarnap a moabi baptista gyulekezetben voltunk, ahol szeretettel fogadtak bennunket, es nagyon jo volt itt is atelni, ahogy a mult heti gyulekezetben is, hogy tenyleg egy test tagjai vagyunk Krisztusban.
Delutan gondoltuk, hogy kiengedjuk egy kicsit a fiukat homokozni, volt egy par hektarnyi homok mellettunk...mar epp levettem en is a cipomet, mikor Matyi kiabalasara odaszaladtam, es lattam, hogy egy Prickly Pear kaktusz orias tuskejet szedi ki magabol. Ijeszto volt a merete, foleg, hogy azt mondta, egy resz bele is tort...a vege jo, most mar csak lila folt van a helyen, de azert par napig fraszban voltam, mi lesz belole...