Az itteni 4 legnagyobb indián (native American) törzs mindegyike a Pima indiánok utódja. Hohokam vagy Hohogam néven is emlegetik ezt a közös családot, de az a mai álláspontjuk szerint politikailag nem korrekt, tehát jobb kerülni ezt a megnevezést.
A Pima utódok közül mi a Tohono O’Odham és a Gila River Indian Nation tagjaival ismerkedtünk meg közelebbről, illetve sokmindent megtudtunk róluk a köztük szolgáló misszionáriusoktól is.
Eredetileg ez a 4 törzs (a Salt River Indians is ide tartozik) a terület békés népei. A Tohono O’Odhamok egykori területe átnyólik a mai Mexikóba. Ez elég nehézkessé teszi a törzsi összetartást, akadnak családok, amelyeket a vasfal (ld. This is Mexico! C. bejegyzést) kettészelt, és igen bonyolult a törzsi élet is úgy, hogy két államhoz tartozik a két törzsrész. Bár napi szinten engedélyezett az átjárás az USÁ-ba azoknak, akik a határ mentén laknak, de csak 24-48 órás engedélyük van a belépésre.
|
Nagy Tesó |
|
Fohász a bikabetörés előtt |
|
Gospel koncert |
Itt az arizonai oldalon is inkább spanyolul beszélnek, és szinte tisztán indián közösségek élnek egyes vidékeken. Saját élelmiszerláncuk is van, meg amolyan „Ecseri” piac-szerűség, ami itt Swap Meet néven fut. Itt olcsón lehet mexikói árukat, cowboykalapot, bőrárut, ételt, gyümölcsöket kapni, ill. használtcikkesek áruit, de van olyan bolt is, ahol pl. 1 éve lejárt gyógyszereket, vitaminokat, beef jerkzt árulnak olcsón.
Valamennyi rezervátumnak megvan a saját vezetése, törvényei, bírósági rendszere és börtöne. Az US állami törvények mellett ezeket is érvényesíthetik.
Az alkoholizmus és az elhízás a két vezető életminőség-romboló. Előbbi ellen már jónéhány éve mindkét törzs területén betiltották az alkoholárusítást. Bár a helyi ismerőseink szerint ez sem sokat javít a helyzeten, mert a fizetési csekket a kb. másfél órányira fekvő Tucsonban hamar alkoholra váltják, és ebben az időszakban pár napig sokan teljes mámorban vannak.
|
Narancsárus |
|
Menudo- marhapacal- és pataleves |
|
Lakóház Sellsben |
Különleges szabályok vonatkoznak pl. a gengekre, ami elég nagy csapás a közösségekre. A nagyobb rendezvények helyszínein, ill. a helyi könyvtárban, ill. sportcentrumban kifejezett szabály, hogy nem szabad semmi gang-gesztust, gang-jelvényt vagy jelképet hordozni, ilyen pl. a hátsó zsebből kilógó piros kendő, stb.
A mexikói határ közelsége miatt az ember-és drogcsempészet köré rendeződik a gang. Tavaly egy lányt lelőttek, mert az új tag avatásakor ez volt a „vizsgafeladat”.
A vonzereje annál is nagyobb, mivel itt egyébként nagyon szűkösek a lehetőségek, a falvak elmaradottak, a kiugrás lehetősége korlátozott, és bár rengeteg pénz megy államilag vagy törzsi kasszából finanszírozott felvilágosító programokra, még mindig meghatározó probléma a motiválatlanság, a gazdasági és a jövő-tervezés hiánya, a helytelen táplálkozás, az értéktelen dolgok választása minden területen.
|
Ty |
|
A Hughes házaspár missziós háza Why,AZ
|
A TO (Tohono O’Odham) nép között szolgáló idősebb misszionárius pár, Hughes-ék, elvittek minket Why mellett egy kis, kb. 32 fős községbe, és elmondták, hogy amellett, hogy az alkoholizmus rombolja az emberek életét, még ráadásul a családi kötelékek is kétségbeejtően gyengék, a család mint mikro-egység fogalma nem épült be a gondolkodásukba, inkább mintegy törzsi szinten élik meg a férfi-nő közösséget. Ebből sok súlyos nehézség, bűncselekmény adódik. Pl. a család, amit meglátogattunk, egy anyuka, 7 gyerek, és kb. 5 különböző apuka, akik közül egy sem él velük. Időszakonként felbukkannak, egy-két napot, hónapot ott vannak, aztán továbbállnak. Jellemzően nem nagyon gondolkodnak sem térben, sem időben távlatokban, a fiatalok sem.
|
TO Kulturális Központ, Sells, AZ |