Ujra CHEC, Day at the Capitol

Day at the Capitol 2015 (nagyival)

Jakab

Nem is olyan rég született kedves barátainknak Jakab nevű fiacskája...A születését övező izgalmak miatt komolyabb imaáradat vette őt körül.

Jakab

Na, ez most csak eszembe jutott, és szeretem is, amikor szembe jut, mert mindig Isten hatalmára és kegyelmére emlékeztet, de nem ezért kezdtük el épp a Jakabot megtanulni. Mármint Jakab levelét, annak is az első részét. Évek óta tanulunk igéket, innen-onnan, ami épp szól hozzánk, vagy valami miatt kedves nekünk. két éve listánk is van ezekről, szóval nem lehetetlen az ismétlés. Mégis, továbbra is legtöbbször az Ige eszembe jut, de a hely nem...Persze ez nem dráma, de azért mégiscsak ütősebb úgy tanácsot adni valakinek, hogy nem kell rögtön a Google-hoz kapni, ha meg is akarom keresni a helyet. Meg aztán valahogy egész más folyamatában nézni egy igeszakaszt. Jakab levelét különben is szeretjük, hát így jutottunk el odáig, hogy tanuljuk akkor meg. Ja, meg a lelkészünk írt, hogy ki kapcsolódik be a Jakab 1 megtanulásába? Hm. Szinte már azt hittem, az én ötletem volt, most meg eszembe jut ez. Mindegy, belevágtunk. az első vers tízszer elolvasva, aztán másnap az előző napit tízszer fejből, az új tízszer elolvasva, Harmadik nap az első egyszer elmondva fejből, a második tízszer fejből, a harmadik tízszer elolvasva (ez egyébként egy tutti módszer John Pipertől. Lehet, hogy ő jobban el tudja mondani, de az 40 perc...).

Végül a kihagyásokkal (korai programok vagy egyéb közbejövések), a plusz ismétlésekkel kb. kétnaponta egy versre telt az erőnkből, de végülis megtanultuk. Egy családi vetélkedővel zártuk a projektet, amin pólót, fagyizós egyéni időt lehetett nyerni a kis pénz mellett, amit mnden résztvevő szabadon használhatott.

Róma 8, Jakab 4 és az Efézus 4, 17kk van versenyben. Melyik legyen a következő?

Petíció otthontanítóknak (is)

Itt olvashatod el , és szerintem Te is írd alá!

A 7 éves üzletvezető

Na meg a 9 és 11 éves. Az ő vállalkozásukról szól ez az írás.


Februárban mindenki csináltatott (ingyenes) névjegykártyát a saját üzleti profiljával, ami többek között kutyasétáltatás, gyerekvigyázás, illetve különféle művészeti tevékenységek listája. Illés (7) LEGO ékszereket, műanyag gyöngyképeket készít főállásban, Ábel (9) zsírkrétából olvaszt alkotásokat, illetve pékárukat süt (egyelőre kenyeret), Matyi (11) pedig a szolgáltatásai (pl. kutyahotel, felolvasás) mellett csokidesszertet és zsírkréta-műveket gyárt.
Március végén lesz egy vásár, ahol mindezeket értékesíteni szeretnénk, ők bérlik az asztalt, és az egyéb kiadásokat is ők állják, bár még segítek nekik könyvelni, de szeretnénk a vásárra azt is önállósítani.
Mindenki a saját ötleteit valósítja meg, bár tanácsadóként mindig mellettük állunk. Pénzük a beszerzéshez (ami nem magas összegű) az eddigi munkáikból vagy eladásaikból gyűlt össze. Persze az első vevők mi voltunk, de más ismerősök is vásároltak már náluk. Ez a kis üzlet nagyon fontos törvényekre és életszabályokra tanította már eddig is őket, és bár szülőként nehéz jól meghúzni a határt a realitás tanítása és a segítés között, de azt látom, hogy összességében nagyon életszerű leckéket lehet így megtanítani, és egész másképp néznek a pénzre is úgy, hogy nem hullik az ölükbe ingyen zsebpénz formájában, hanem kicsiben, de meg kell dolgozni a fillérekért.
...

Két éve kezdték a fiúk az első üzletüket. Vízilufival indult, és nem is üzletnek, csak kitettünk a kapu elé náhányat egy lavórba, hogy a nagy forróságban a hegyre kapaszkodó turisták vidám hűtését segítsük. Aztán kitettünk mellé egy becsületkasszát is. A sikeren felbuzdulva újabb lufikat vásároltunk, végül a nyáron a bevételből fagyiztak a  gyerekek.
A következő évben kitettünk ingyen hidegvizet a meredek utcánkra, hogy a forróságban felfelé kaptató emberek felfrissülhessenek. Nagyon népszerű volt, így ezt is bővítettük, limonádé és házi jegestea került mellé becsületkasszával együtt. Ez amellett, hogy néha hirtelen nagy bevételt hozott, igazi miniatűr személyiség-tanulmányokra adott alkalmat, és sok jó beszélgetésre. A legnagyobb csoportunk kb. 20 fős volt, szinte tábori konyhává kellett alakulnunk, hogy kiszolgáljuk őket.
Később gyümölcsökkel is bővítettünk, amit a helyi piacon vettünk kora reggel. Ez már kockázatosabb volt, de egy-két embertől eltekintve, akik ebben a fillérekért megvehtő drága barack nagy fogását látták, mindenki tudta, hogy hova tegye a becsületkassza lehetőségét, sőt, legtöbben nagyra értékelték a kedvességet, ami emögött volt. Nem tudom, mi lesz a következő évben, de azt látom, hogy a fiúk már tele vannak ötletekkel, és van fogalmuk arról is, hogy kell azokat működőképesen megvalósítani, és ez óriási dolog.

Mi be és mi ki?

Az első tanítási napunk óta minden nap meg kell harcolnom ezt a kérdést. 

Amióta otthon iskolázunk, azaz már két és fél éve, végre van időnk kinti tornával indítani a napot, és sikerült bekövezni az órarendbe az igetanulást és a világmissziót is. 

Hozzáadjuk a hithősök/példaképek életrajzainak feldolgozását és a tanulságok beépítését kis döntéseinkbe, az ünnepek teljességre törekvő megélését, a felebaráti szeretet szervezett és spontán akcióit, a nyelveket, a külön kívánságtárgyakat-Egyiptom, spanyol, német, programozás. Kell a rendszeres sport- uszoda, biciklizés, kosárlabda, mindegy, csak szokják meg, hogy hozzátartozik az élethez.
 Igenám, de ha napi 3 órát eleve levonok a "rendes" tananyagra kapott időnkből, aztán beleteszem a személyes extráinkat, akkor hol fogom utolérni a vizsga-magunkat? Vagy mit szórjak ki az órarendből? Nem lehet se a zenét, se a rajzot, hisz Isten adta ezeket is, és sok hasznos mellékhatásukat nem lenne felelős dolog kiiktatni.

Kell még legalább heti egy óra arra is, hogy megbeszéljük a hetet, kell a hobbijaikra és kreatív egyéni időre, vállalkozásaik fejlesztésére. Színház, kirándulás, tanyalátogatás, családfa-nyomozás, mindez hasznos, életre szóló leckékkel szolgál. Ki nem hagynám...De családi játékidőket is be kell vésni, ha nem akarjuk elveszíteni. És mire mindez beépült, kezdett lekopni a szabadon választott rész: az igetanulás és a misszió. Fel-feldobtam újra, de nehéz volt megállni, hogy ne haladjunk inkább a vizsgák felé. Amikor már elég volt a naponkénti küzdelemből ezekkel a kérdésekkel, megvizsgáltam magam, a céljainkat, az eszközeinket és az időt: 

Van még  3/5/7 évünk (jaj, de kevés!)a gyerekek aktív befolyásolására (kb 14 éves korig számolva). Ezalatt kellene
-azt a rengeteg életbevágó Igét megtanítani,ami a szívem listáján sorakozik,
-az élethelyzetekben alkalmazott igehűséget tanítani
-ezt eléjük is élni (***)
-régen élt és mai hit-emberekről olvasni,
-figyelni a missziós híreket, hogy tudjuk, hogy alakul a világ
- felkészülni arra, ami bekövetkezhet bármikor, megpróbáltatásokra, biblianélküliségre, kirekesztettségre, elszigeteltségre-mellesleg ezek nem is olyan elméleti felvetések
-olyan célrendszert kialakítani a családunknak és a felnövő fiúknak, ami megállja a helyét nem itt, hanem az Égi Fórumon-és tudomásul venni, hogy nem lehet ezzel párhuzamosan egy evilági sikerszérumot beléjük plántálni, ami minden áron működik, mert a minden áron másra van fenntartva. A hitünkre és Istenhez való hűségünkre.

És ha ezt végiggondolom, helyre kerül az órarendem is. Van benne matek, zene, felfedezés. tudomány, kaland...de csak miután megbeszéltük a napi Igét, miután megtanultuk a következő verset a Bibliából és átismételtük az eddigieket, és miután megbeszéltük, mi történik a misszionáriusokkal a világ különböző tájain, és összeraktuk, hogy nekünk ma mit lehet tenni Jézus nevében, beleértve a legnehezebbeket is, a testvéri szeretet gesztusait egymással. a türelem és elengedés művészetét, stb.

Igen, nem is akarunk mást. Megtanítani, hogy Ha hétszer is elesik az igaz, akkor is felkel..., Hogy Nekem az élet Krisztus..., hogy Ahol a kincsetek van, ott lesz a szívetek is...és mennyi mindent még...
Aztán mindezeket alkalmazni matekórán, a focipályán, a szülinapi bulin, munkában és szolgálatban, terítésnél, segítésnél, és mellékesen örülni mindannak, amit elértünk. De leginkább annak, ha sikerült kitartani, alázatban maradni, másokat felemelni, örömöt okozni, felüdíteni, és hálásnak lenni ma is azért, amit ajándékba kaptunk.

.

Ha már unod a banánt...Burrito recept (EN)

A helyi otthontanító családok egyik kedvelt, olcsó és finom receptje. A blogon egyébként is sok hasznos és biztató olvasmány található. jó böngészést.


http://www.titus2.com/recipes/maxwell-burritos.html

Otthontanulás Magyarországon (cikk)

http://zsebibabafuzet.hu/2014/10/20/mindenkinek-becsongettek-otthontanulas-magyarorszagon/